Kezdődik

Először is egy kis helyreigazítás: rájöttem, hogy a szobám ablakából nem a Panthéon látszik, hanem... ööö... nemtudom mi az pontosan, a térkép szerint valami templomszerűség. Majd utánanézek. És bocs, nem menőzni akartam. :P 

Level 1 completed - túljutottam az adminisztráció rettegett akadálypályáján, és diákigazolvánnyal és böcsületös órarenddel rendelkező sorbonne-i egyetemi polgár lettem.

Azért nem semmi ez a Sorbonne.
Azt az irodát például, ahová beiratkozni kellett mennem, hát nem találtam volna meg magamtól soha, három embert tuti megkérdeztem, mire odataláltam. Komolyan rosszabb, mint a K épület:) Egyenesen, aztán jobbra, aztán be egy kisebb folyosóra, aztán tovább, át egy kis udvaron, utána a baloldalsó lépcső, és fel egy emeletet. Hiába van a második emeleten, értitek:) Sebaj, én legalább odaértem. Egy svájci lány háromnegyed órával később jött az előre megbeszélt időpontjához képest. Hogy fogom holnap megtalálni az óráimat, azt még nem tudom, de van térképem az épületről, meg ugye szám is, szóval majd megoldom.
Az egyetem bejáratánál meg snájdig kék-zöld egyenruhában biztonsági őrök feszítenek, akik elkérik a diákodat, ha be akarsz menni. Menő, mi? Nem lehet ám csak úgy bemenni vécézni az egyetemre vagy csatangolni egyet jóöreg folyosókon. (Megjegyzem, vécére menni nem is érdemes ott. Büdös és szűkös és koszos.)

Aztán holnap meglátom, mennyire nem semmi úgy, hogy tényleg odajár az ember. Reggel 9-től este 7-ig bent leszek, úgyhogy lesz alkalmam átvenni az érzést. (Hűűű.)