Reggeli

Még szerintem nem ettem foie gras-t, de ha igen, az sem baj, a lényeg az, hogy most azt eszem. Finom:)

Adrenalinvacsi

Szóval az volt, hogy elmentünk enni, mert ingyen van a kagyló és a sültkrumpli, ha iszol valamit. Igaz, hogy nem egy nagy adag, de ingyenkajának ne nézd a fogát. És nagyon finom volt. Csak ugye kagyló, ami alapvetően nem egy szép dolog. Mármint a belseje. 

Na és itt jött az a gondolat, hogy kagylót enni olyan, mint egy extrémsportot űzni vagy felülni egy durva hullámvasútra vagy beleugrani az aquaparkban (erre van valami szép magyar szó?) a nagy sötét lyukba, hogy lecsússz a legnehezebb fokozatú... öö... csúszdán. Valahogy én mindig úgy vagyok vele, hogy nemakaromúristennemmerem, mert mivanhabelehalokúristen, aztán meg ötödszörre ülök fel a Disneylandben az űrállomásos hullámvasútra. 

Jaigen, mert a kagyló.

Ott van a tányéromon egy halommal. Nem az első találkozásunk különben ez így, fésztufész, meg nem is a második. Ki kell nyitnom. Ki kell nyitnom, de nem akarom, mert tudom, hogy undorító az a kis takonygóc, ami benne van. Sőt, mi van, ha még undorítóbb, mert fekete és olyan izés a széle, és szürke a közepe? Merakkor még undorítóbb, ugye. De kinyitom. Oké, kinyitottam. Egyem meg. Fúj, ezt?! De most komolyan. Undorító dolgokat megenni nem egyszerű. 

De legalább megéri. 

És úgyis ingyen volt. 

És lehet kezdeni az undorodós kört elölről...