2010. december 17., péntek

"sajnálom bébi, de ha téged valaki bánt, akkor azt nem okosan lealázom, hanem beverem a képét."

hát mit lehet erre mondani?

2010. december 5., vasárnap

- Felteszek egy kérdést - mondta Milinda király a nagytiszteletű Nágaszénának. - Meg tudod válaszolni?
- Kérlek, tedd fel a kérdést - mondta Nágaszéna.
- Már feltettem - mondta a király.
- Már megválaszoltam - mondta Nágaszéna.
- Mit válaszoltál? - kérdezte a király.
- Mit kérdeztél? - kérdezte Nágaszéna.
- Nem kérdeztem semmit - mondta a király.
- Nem válaszoltam semmit - mondta Nágaszéna.

2010. november 10., szerda

Mint a szellő, járd a táncot,
Ne vessen a szoknyád ráncot,
umpáppá, umpáppá, umpáppápá

A lábacska vígan dobbant,
Mint a zerge, mint az őzbaaaak! Jáj, a szoknyám!

2010. november 4., csütörtök

Már majdnem el is felejtettem, hogy a lakáskulcsot a kazánházban, a szekrényajtó belsejében tartottuk.

2010. október 29., péntek

beadtam, kiadtam, leadtam, felnemadtam, megadtam, eladtam, átadtam, ráadtam, ideadtam, odaadtam, szétadtam, összeadtam, visszaadtam.

0 óra 02 perckor csak mondjuk. remélem azért elfogadják.

2010. október 27., szerda

elnéztem.
van plusz egy napom a tdk leadásáig.
mert elnéztem.

HÁHÁÁÁÁÁ
ez az a pillanat, amikor nagyon nem szabad azt hinnem, hogy elszöszölhetem az időmet, szóval le is írom, hogy tudatosítsam magamban. tökjól állok a tdk-mmal, meg is lettem dicsérve, de a bevezetés és az összefoglalás még hátra van, úgyhogy egykettő-egykettő!

2010. október 25., hétfő

ráakadtam a régirégi, buborékos liskásblogra. 
most mosolygok. de úgy belülről.


és most net ki, és fel sem állok innen addig, amíg nem írom meg a nyelvi normás fejezetet a tdk-ban. 

2010. október 24., vasárnap

Nincs üdítőbb egy blog újradizájnolásánál TDK-írás közben.

2010. június 8., kedd

Be vagyok csomagolva

Két pontosítást is igényel ez az állítás. 
1. Csak részben vagyok becsomagolva, de legalább ez a rész a nagyobb:) Anya holnap/ma megérkezik egy szinte üres bőrönddel, és a maradék és a majdnem-ittfelejtett és a hopp-aszitted-mindent-bepakoltál-mi-hát nagyon-tévedsz cuccoknak is lesz elég hely (remélem). 
2. Természetesen nem én vagyok becsomagolva, hanem a cuccaim. 

Huh, nagyon fáradt vagyok. Vasárnap este (az még csak tegnap volt? hm) leadtam a beadandómat, ma intézkedtem a kaucióval, kiköltözéssel, jegyszerzéssel, azután nekiálltam bepakolni a négyhónapnyi életet egy nagy bőröndbe és egy utazótáskába. Aminek bele kellett férnie, belefért ;) Holnap pedig reggel fél9-re mehetek a koli egyetlen szeme fényéért, a porszívóért, kiglancolom az én szobafelemet, és 10-re jön a koli igazgatónője lecsekkolni a szobát, hogy visszakaphassam a kauciót, amihez még előbb futnom kell egy rövid kört a adminisztrációban. Délután pedig anyával elköszönök Párizstól. 

Jaj, ezt már tökrég meg akartam írni, szerintem vicces. Franciául az ilyen kérem csukja be maga után az ajtót vagy kérjük szíveskedjen várakozni típusú feliratok itt úgy hangzanak, hogy merci de bien vouloir fermer la porte meg merci de bien vouloir patienter, azaz tükörfordításban köszönjük, hogy nagyon be szeretné csukni az ajtót meg köszönjük, hogy nagyon akar várakozni. Tisztára mint valami jedi elmetrükk. Be akarod csukni az ajtót. Türelmesen akarsz várakozni. Hehe:)

(Most nem tudok lélekbemarkoló és szívetmelengető dolgokat írni az utolsóelőtti, Párizsban töltött nap tiszteletére, elnézést. De ne gondolja a nyájas olvasó, nagy enny, nagy ó, hogy nem is izgat. Csak fáradt vagyok fogalmazni.)