Holnap

14.00-16.00
Az első exposém-prezim.
Diák nélkül, fecnikkel, Kozirevről, Primakovról és az orosz külpolitikáról, FÁK-kal, EBESZ-szel, NATO-csatlakozásokkal és APEC-cel/-sel/-nal.
Nem vagyok nyugodt:)

Európa legnagyobb fesztiválja

Hátezacsillacsaknemblogol

Ájh, hiányoztok. Most az van velem, hogy a múlthetem fantasztikusan tökjó volt, innentől kezdve pedig átlag 8,2 naponta kell prezentálnom vagy beadandót beadnom vagy vizsgáznom. Szóval kényelmesen, de szorgosan elkezdődik a hajrá, ami május 27-ével be is zárul; utána pedig elvileg le is tudtam a félévet. Már csak az a kérdés, hogy így mikor mehetek haza. Június közepén mindenképp muszáj lesz mondjuk, egy vizsgám otthon még beficcen, amit még a tanárnődrága nem tudott nekem megmondani, hogy pontosan mikor lesz (hiába lobogtatom az éteren keresztül neki a kedvezményes tanrendemet). Még az is lehet, hogy megyek liskalandra, jéj:) Na meglátjuk. Most a lényeg az, hogy 10 nap múlva egy hét otthon. Április 21-én haza, 28-án vissza, közben egy vizsga és sok-sok móka és kacagás. 

A múlthét pedig, mint említettem, hát elég király volt. A szülinapomon meglepi meglepi hátán, köztük fény derült egy hónapok óta tartó hazugságláncra is, ami jobban el sem sülhetett volna, és kaptam egy szalmakalapos-csibés (szerintem pisztáciás-epres) tortát. 

Meg vacsoráztunk furi dolgokat, piknikeztünk a Buttes Chaumont-on, ahol pingponglabdás sört ittunk, Balázsékat sorozatban spanyolnak vagy brazilnak nézték, ami vicces volt, voltunk Asterix parkban, ahol csurom vizesek lettünk, de a napsütésben megszáradtunk (kábé) és ahol láttunk delfinshow-t is, és láttuk Párizst felülről úgy, hogy a kilátásban az Eiffel torony is benne volt, szóval ez sokkal menőbb hely, mint az Eiffel torony, és még sor sincs nagyon és olcsó is. Na hol voltunk? :P

(Háttérben a spanyol barátaink.)

Kérdés: hányan voltunk a menhirben? 

Adrenalinvacsi

Szóval az volt, hogy elmentünk enni, mert ingyen van a kagyló és a sültkrumpli, ha iszol valamit. Igaz, hogy nem egy nagy adag, de ingyenkajának ne nézd a fogát. És nagyon finom volt. Csak ugye kagyló, ami alapvetően nem egy szép dolog. Mármint a belseje. 

Na és itt jött az a gondolat, hogy kagylót enni olyan, mint egy extrémsportot űzni vagy felülni egy durva hullámvasútra vagy beleugrani az aquaparkban (erre van valami szép magyar szó?) a nagy sötét lyukba, hogy lecsússz a legnehezebb fokozatú... öö... csúszdán. Valahogy én mindig úgy vagyok vele, hogy nemakaromúristennemmerem, mert mivanhabelehalokúristen, aztán meg ötödszörre ülök fel a Disneylandben az űrállomásos hullámvasútra. 

Jaigen, mert a kagyló.

Ott van a tányéromon egy halommal. Nem az első találkozásunk különben ez így, fésztufész, meg nem is a második. Ki kell nyitnom. Ki kell nyitnom, de nem akarom, mert tudom, hogy undorító az a kis takonygóc, ami benne van. Sőt, mi van, ha még undorítóbb, mert fekete és olyan izés a széle, és szürke a közepe? Merakkor még undorítóbb, ugye. De kinyitom. Oké, kinyitottam. Egyem meg. Fúj, ezt?! De most komolyan. Undorító dolgokat megenni nem egyszerű. 

De legalább megéri. 

És úgyis ingyen volt. 

És lehet kezdeni az undorodós kört elölről... 

Mérnemírokmá

A múlthét egy kis nátha és különböző hiányérzetek (de különösképp egy) miatt kicsit ilyen hullámvölgyszerű időszak volt. Meg minden kezd olyan megszokott lenni, telnek-telegetnek a hétköznapok, szóval nemigazán tudtam, mit is írhatnék. 

Itt vannak például a mindennapi élet szabályai. Például, csak hogy tudjátok majd, ha kijöttök: van az Épphogy Egyembernyi Széles Járda szabálya. Fontos, mindennapos alkalmazású törvény ez. Az utca törvénye. Tegyük fel, hogy van egy járda, ami épphogy egyembernyi széles. Ugye. Annyira nem ördöngös találni ilyet. Vegyünk két embert, akik szembejönnek egymással. A járda még mindig egyembernyi széles. Érzitek a feszkót? Embereink közelednek. Na de ki térjen le a járdáról? Le, a veszélytől hemzsegő, épphogy egyautónyi széles, egyirányú útra? Rájöttem, mi az örök és általános érvényű, mindenkire vonatkozó szabály Párizsban, mely felülír minden, eddig (nagyjából) megszokott illemszabályt is öregekről és ifjakról, nőkről és férfiakról. Így szól. 

Az térjen le, aki szembejön. 

Hétköznapjaim szerves része az olasz kultúra is. Fontos megemlíteni, hogy az olaszok úgy gépelnek, mint ahogy beszélnek. Pattogva. Tegnap befutott Maria húga is a barátjával (mármint fiúbarátjával, tudjátok, boyfriendesen, csak igyekszem kerülni a P betűs szót, mert a hideg futkározik tőle a hátomon), ígyhát négyen lakjuk most szerény hajlékunkat. Leszünk még öten is;) Hoztak matracot is, amin alszanak. Ezt a nagyfélét. Hogy hova raktuk? Háhá, a földre. Ilyen herripotteresen kitágítottuk a szobát, azt hiszem. Viszont azt mondjátok meg nekem, hogy ha a matrac egyik fele direkt ilyen simianyagból van (nem mondom, hogy bársony, mert kétlem, hogy az, de olyan bársonyszerű, na), szóval ha ilyen anyagból van (mennyit zárójelezek már különben!), akkor annak nem az a célja, hogy azon legyen a lepedő, hogy ne csúszkáljon rajta? Merén aszittem. Náluk az az oldal van alul. Nem mintha ez jelentene bármit is egyébként. Ó igen, és itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy engem is elkapott a kérdőívláz, oldalt fent lehet pöttyözni a karikát. 

Meg a párizsiak is érdekes fazonok. Íme egy részlet egy átlagos párbeszédből köztem és egy párizsi (ember) között:

(...)

- Elnézést, kicsit lassabban, ha lehetne, nem vagyok francia.

- Ó, olasz vagy?* 

- Nem, magyar vagyok.

- Tessék?

- Magyar. Magyarországról.

- Ó, mint Sarkozy, mi? 

- Hehe, hátigen. 

- Haha, letagadnád, mi? 

Ez is érdekes különben. A közvélemény különben nincs annyira odáig érte, meg vissza. Vettem most egy bulvár gazdasági újságot (a bulvár itt a minőségre utal), ami több oldalon cikkez Sárközyről és Sarkozyról, ti. apáról és fiúról. Még nem rágtam át magam rajta teljesen, de kicsit vicces, amikor kiemelik, hogy a családjuk nemesi oklevelet kapott a 17. században itthon. 

És itt hirtelen vége lett a bejegyzésnek.


* figyelitek. Ha külföldi, akkor olasz. Ez jelent valamit.

Can do it

"Mademoiselle

Vous le présenterez sans doute à l'oral. Préparez pour 20-25 minutes. Dans votre introduction vous présentez Primakov et vous dites quelques mots de la politique étrangère de son prédécesseur Kozyrev. Ensuite vous montrerez les grandes lignes de la vision géopolitique de primakov et la manière dont il cherche à réaliser sa politique

Cordialement

F.Thom"

"Természetesen szóban kell prezentálnia a témát. 20-25 percre készüljön. Bevezetésként mutassa be Primakovot és mondjon pár szót elődje, Kozirev külpolitikájáról. Ezután vázolja nagy vonalakban Primakov geopolitikai elképzeléseit és azt, hogy milyen módon tervezte ezeket megvalósítani.

Üdvözlettel,

F. Thom"

Fúj

Itt még forgalomban van a vaníliás kóla.

Helyzetjelentés

Él a gépem!

Egyelőre ubuntun tengődünk, de tökvicces. Addig, amíg kiélem magam és a kíváncsiságomat rajta, nem telepítek rá windowst, de már megvan a teleplemeze, szóval újra rózsásan látom a jövőmet. Segítőimet hálám örökké üldözni fogja.

Érdembeli történésekről kicsit később:)

IKEA expedicio a metròban

Mivel ez a hulye èkezetesdi gondolom nem csak engem zavar, ezèrt nem irok feleslegesen. Csak annyit, hogy az ikea most a metròàllomàsokon marketingel nagyban: kiraktak egy csomò kanapèt meg làmpàt nègy àllomàs egy-egy metròvonalàra. Stàbunk nem vèletlenul arra jàrt, ès meg is orokitettuk ezt a làtvànyossàgot. Ràkèszultunk:)

Ervàgàs

Azt tortènt, hogy baj van a gèpemmel. Leirom, hogy mit csinàl, hàtha tud nekem valaki valami okossàgot mondani.

Es bocsi az èkezetekèrt, olasz billentyuzeten irok.

Szòval a gèp. Nem tudom bekapcsolni. Mindig valami Inditasi javitas indul el ilyen règivindòzos ablakban, utàna pedig kijon egy ujabb kisablak, hogy a szamitogep nem tudja automatikusan kijavitani a hibàt es felajànlja, hogy a befejezèsre kattintva leàllitja a gèpet.

Javaslat? Mentsètek meg az èletemet:)