Új kedvencem van

Valószínűleg itt a tavasz. Az elmúlt három napban akármikor is feküdtem le, mindig felébredtem 7-kor.

Különben meg nem tudom, hogy minek örüljek jobban: a zseniális képességű évfolyam- (illetve HHCS-) társaimnak, az ötösöket osztogató tanároknak vagy az új ösztöndíj-elbírálási rendszernek, hogy sikerült egy 4,8-as évfolyamátlagot, 4,84-es minimumátlagot produkálni, amivel az én kis 4,17-es átlagommal ezredpontosan nulla forint ösztöndíjat kapok. Jééj.

Ha felteszed a szart a polcra, egyből lekvárnak érzi magát.

(írta Dogi a falán. megtetszett.)

BSG 2. évad évadzáró.

Ez a világ legzseniálisabb, legkirályabb, legúristenebb sorozata.

Gyönyörű

"sajnálom bébi, de ha téged valaki bánt, akkor azt nem okosan lealázom, hanem beverem a képét."

hát mit lehet erre mondani?

- Felteszek egy kérdést - mondta Milinda király a nagytiszteletű Nágaszénának. - Meg tudod válaszolni?
- Kérlek, tedd fel a kérdést - mondta Nágaszéna.
- Már feltettem - mondta a király.
- Már megválaszoltam - mondta Nágaszéna.
- Mit válaszoltál? - kérdezte a király.
- Mit kérdeztél? - kérdezte Nágaszéna.
- Nem kérdeztem semmit - mondta a király.
- Nem válaszoltam semmit - mondta Nágaszéna.

Mint a szellő, járd a táncot,
Ne vessen a szoknyád ráncot,
umpáppá, umpáppá, umpáppápá

A lábacska vígan dobbant,
Mint a zerge, mint az őzbaaaak! Jáj, a szoknyám!

Már majdnem el is felejtettem, hogy a lakáskulcsot a kazánházban, a szekrényajtó belsejében tartottuk.